Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Gyümölcsfa-szölö metszése kezdőknek-7 rész

Metszés 7 rész

 

 

4-6 évig tart az alakító metszés, a vázágakat felére vágjuk vissza, a függőleges és az összevissza álló hajtásokat vágjuk le, a hosszúhajtásokat alaposa ritkítsuk ki. A kisebb termőnyársakhoz ne nyúljunk.

27-abra.szilvafa-fenntarto-metszes.jpg

27-ábra.                                Szilvafa alakító metszése

 

 SILVAFA FENNTARTÓ METSZÉSE: A termőre fordulás után lényegében a szilvafát nem szokás metszeni, mert a gallyazat visszavágásánál bosszantóan elsöprűsödik, a korona fényellátását (a termés rovására) hátráltatja, és nehéz kezelni. Mindenképpen tanácsos megakadályozni. Metszés helyett, minden évben ritkítsuk a gallyazatot, főleg az egymást keresztező ágakat, hajtásokat távolítsuk el. A vázágakat akkor vágjuk vissza egy alsórügyes elágazásra, ha valamelyik túl hosszúra nő.

 

A facsemete ültetésénél figyeljünk oda a tő és sortávolságra, mert némely szilvafajta 10-12 méter átmérőjű koronát nevel. Persze az ilyen szilvafa látványnak sem elhanyagolható, szabályosan dísze a kertnek.

 

KAJSZINÁL megtalálhatjuk épp úgy a gyenge, mint a középerős és az erős növekedésű fajtát. Ezzel szemben a sudarát mindhárom fajta idővel elveszti, s attól fogva a terebélyesedés lesz rájuk a jellemző. Például hajtásai hosszúak — a 120 centit is elérik —, ágai széthajlanak. A kajszi, vesszőkön és nyársakon hozza termését, amelyek évekig megtartják termőképességüket. Koronaalakításnál a szórt állású sudaras kinevelése a legcélszerűbb, a sudarat pedig a fa növekedése függvényében, 4-5 év múlva — mint szükségtelen élősdit —, el kell távolítani.

 

 El lehet mondani még a kajsziról, hogy nem csak terebélyesedésre hajlamos, az erős növekedés hatására a korona alsó ágai nem tudnak időben megvastagodni és hamar lehajlanak. Az első években nem szükséges még hozzányúlni, de amikor a lehajlás már akadályozza a szüretelést, ifjító metszéssel, egy felfelé ívelő oldalágra, vágjuk vissza! Persze az ág lehajlását úgy is kivédhetjük, legalábbis mérsékelhetjük, ha minden évben kiritkítjuk. Az erőteljesen növő vesszőket eltávolítjuk, miközben a lecsüngő ágak végeit, egy jó állású vesszőig visszametsszük, s ezzel a növekedését felfelé tereljük.

 

AMIT FELTÉTLEN TUDNUNK KELL: A kajszi (sárgabarack) gyümölcsfának legfenyegetettebb ellensége (betegsége) a gutaütés, amelyért a kórokozókat kárhoztathatjuk. A legfontosabb védekezés a gutaütés ellen; a piros bimbós állapotban lévő metszés, a kb. három évenkénti ifjítás, a száraz gallyak azonnali eltávolítása, és a metszés által keletkezett sebzés szigorú kezelése. Ahány száraz gallyat eltávolítunk, annyi új termő rész keletkezik.

 

 FIGYELEN! A fagytűrő BERGAMAN és a CEGLÉDI ÓRIÁS kajszi (sárgabarack) június közepén érik.

28-abra.-lecsungo-agu-500.jpg

 28. ábra..                       Lecsüngő vázág visszametszése, virágzás késleltetése

 

  Sajnos, mivel a tavaszi utófagyok, sokszor a kajszi virágzása idején támadnak, a leggondosabb munkánk ellenére is fennáll a veszély, hogy elvihetik, akár az egész termést is. Mint mindenre, erre is lehet megoldást találni, hogy legalább egy részét megmenthessük, a módszer pedig a virágzás késleltetése. Időt kell áldozni rá, de mindenki eldöntheti, megéri-e a plusz fáradság?

 

A 28. ábra azt mutatja, meddig szükséges visszavágna a kajszi csüngő ágát. A másik kép pedig azt ábrázolja, a virágzás késleltetésnél, meddig kell visszavágni

 

A visszametszés lényege, hogy késlelteti a virágzást. Hazánkban is akadnak, akik dacolva a hagyományokkal, vállalják a kockázatot, hogy elkerüljék a fagykár okozta terméskiesést. Az eljárás a következő: gyenge visszametszéssel, visszavágjuk a gallyak (ágak) végeit. Igaz, az ágak önszabályzó rendszerének megbontásával jár, de a fagykár nagyobb veszteséget okoz..

 

Az idős fák gallyazatai elöregednek, sok el is szárad. Nem szükséges megvárni, amint az első

száraz gallyat észleljük, álljunk neki az ifjító metszésnek! Ne kíméljük a fát, hiszen a száraz gallyazat, csak ártalmára van a fa összességére. Ahány száraz gallytól megszabadítjuk, a vezérágat, annyi új termőrész alakul helyettük. Viszont fertőzés veszélye miatt a sebek kezeléséről ne feledkezzünk meg! Sajnos, mivel a tavaszi utófagyok, sokszor a kajszi virágzása idején támadnak, a leggondosabb munkánk ellenére is fennáll a veszély, hogy elvihetik, akár az egész termést is. Mint mindenre, erre is lehet megoldást találni, hogy legalább egy részét megmenthessük, a módszer pedig a virágzás késleltetése. Igaz, időt kell áldozni rá, de mindenki eldöntheti, megéri-e a plusz fáradság? Akinek egy kajszi fánál több van, annak feltétlenül.

 

A visszametszés lényege, hogy késlelteti a virágzást, és akadnak is hazánkban kertgazdák, akik dacolva a hagyományokkal, vállalják a kockázatot, hogy elkerüljék a fagykár okozta terméskiesést. Az eljárás a következő: gyenge visszametszéssel, egy felfelé néző hajtásig, visszavágjuk az ágak végeit. Igaz, az ágak önszabályzó rendszerének megbontásával jár, de a fagykár nagyobb veszteség.

 

 Vigyázat! Ritkán, de előfordulhat, hogy a fa, bár virágot hoz, nem porzódik be. Ha nem kifejezetten későn termő barackfáról van szó, és négy őt év múlva sem hoz termést,

szabaduljunk meg a fától.

Az őszibarack metszési módjai eltérnek a többi gyümölcsfaj metszési módjától, és jócskán munkaigényesebb. Ennek az a magyarázata, hogy egyéves forgón hozza a termését, s éppen ezért a metszéssel elsődlegesen az aktuália évre kell koncentrálnunk, amikorra a termést várjuk, jóllehet többféle metszési mód között válogathatunk. Persze a figyelmesség és a

precizitás fontos tényező.

 

5 cm. hosszú bokrétás termőnyárs. A bokrétás termőnyárs, a metszéstől függetlenül, a fa bármelyik részén létrejöhet.

 

 Ami mindhárom metszésmódnál közös, hogy a korán érő őszibarack fajtáknál a letermett gallyazatot, már augusztus végén, szeptember elején — zöldmetszéssel — el lehet távolítani. Ez azt eredményezi, hogy a korona lombozatában nagyobb lesz a megvilágítottság, és kihat a tápanyag ellátásra. Sőt, a zöldmetszésnek van még egy másik előnye: ha a kertgazda szereti karban tartani a gyümölcsfáit és idővel is rendelkezik, már júniusban elkezdheti a nyári zöldmetszést. Ez abból áll, hogy a gyümölcshullás, és a gyümölcsritkítás után, a termőágakat, a legfelső gyümölcs felett látható hajtásig vissza lehet metszeni. De a ritkítást is el lehet végezni. A sebzéstől nem kell tartani, mert a nyári melegben hamar gyógyul. Viszont ezzel az eljárással a gyümölcs nagyobb és ízletesebb lesz. Nem tudni, mi okból, de ezt a hasznos eljárást, kevés kertgazda alkalmazza.

 

 A ritkító metszés, jóllehet, csak az erőteljes növekedésű fáknál tanácsos alkalmazni, a váltó metszéssel szemben előnyt jelent. Előnyt, mert akár az egész metszést is nyár végén el lehet végezni, s ezzel a tavaszi munkáknál időt takaríthatunk meg.

 

A váltómetszés hátránya a ritkító metszéssel szemben; azon kívül, hogy szakértelmet igényel, három sebzéssel jár, amely nővény egészségügyi szempontból, a fára nézve, nem előnyös. Mindezek ellenére, a váltómetszés, a gyengébb növekedésű őszibarackfáknál alkalmazható eredményesen.

 

A fa alakítása során néhány metszés módot már elsajátítottunk, a termőre metszés, nem sokban tér el a már megtanultaktól.  Azért ne feledjük! — Egy kezdő számára bármelyik szakkönyv írott malaszt marad, míg a saját kárán vagy sikerén keresztül meg nem tapasztalja, hogy hól hibázott, vagy melyik metszés módot legérdemesebb alkalmaznia. Mint megtudtuk, némelyik metszési mód (például a gyengébb) jóval előnyösebb, mert növényvédelmi szempontból kevesebb sebzéssel jár, viszont gyengíti a vázágak növekedését, s ezzel elősegíti az ágak felnyurgulását. Az erősebb metszési módra viszont éppen az ellenkezője érvényes. Bár lehet, hobbyzni, a kettőt kombinálni, jobbra-balra eltérni, de az már többéves gyakorlatot igényel. Most három metszésmód változatát ismerhetjük meg: Az egyik a klasszikus váltómetszés, a másik kettő a modern ritkító metszés, amely megegyezik a hosszúmetszéssel, és az egyvesszős metszéssel.

 

 Az őszibarackfa termőrészei: a teljes termővessző — ez a fa legértékesebb termőrésze —, továbbá a hiányos termővessző és a 3-4 cm. hosszú bokrétás termőnyárs, a metszéstől függetlenül, a fa bármelyik részén létre jöhet.

 

                                       NÉHÁNY SZÓ A SÁRGABARACKRÓL

 

 E-mailben kapott kérdések; mikor kell a kajszi (sárgabarack)-nak először teremnie? Függ a fajtától is (ezt tisztázni kell ott, ahol az oltványt megvesszük), és ha a talaj megfelelő. Ha a ritkító metszést nem hanyagoljuk el, az alakító metszés befejezése előtt (3-4 év)már termést kell mutatkoznia. Van olyan fa, amely csak a nyolcadik évben terem.

 

 A fenntartó metszésnél ugyan az a teendőnk, mint az őszibarack esetében: A gallyazatot kiritkítsuk ki, a hosszú vesszőket és a nyársak egyharmadát végálló rügyig vágjuk vissza. A vezérágakat viszont hagyjuk metszetlenül.

 

 Sajnos, mivel a tavaszi utófagyok, sokszor a kajszi virágzása idején támadnak, a leggondosabb munkánk ellenére is fennáll a veszély, hogy elvihetik, akár az egész termést is. Mint mindenre, erre is lehet megoldást találni, hogy legalább egy részét megmenthessük, a módszer pedig a virágzás késleltetése (28 ábra) Időt kell áldozni rá, de mindenki eldöntheti, megéri-e a plusz fáradság?

 

ŐSZBARACK VÁLTÓMETSZÉSE

 

Először ismerjük meg a váltómetszés, termőre metszés (termőforgó) első három lépését, ahogy a 29. ábra mutatja.      

  

A mellékvázág gallyán a félhosszú (egyéves), még nem termővesszőt — itt most nem három, mint az almatermésű fáknál — két alaprügyre metsszük vissza. A következő évben, a két alapi rügyből, egy rövidebb és egy hosszabb vesszőt kapunk. Most a két vessző közül az erősebbet — ez már ebben az évben termést hoz —5-6 végálló rügyig (hajtásrügyig) a rövidebbet két alapi rügyig (az alapi rügy a vessző alsó szakaszán található, 19.ábra), metsszük vissza. Ez lesz a jövő évi termővessző.

 

Következő tavasszal, a két alapi rügyre metszett hajtásból ismét két vesszőt kapunk, amelyeket az előző év gyakorlata szerint, az erősebbet 5-6 végálló rügyig, a gyengébbet két alapi rügyig (hajtásrügyig) metszünk vissza, illetve termőre metsszük. Marad a letermett rész, amelyet tőből eltávolítunk. Ezt már, akár a nyár végén is elvégezhetjük.

29-abra.-oszibarac-valto-metszesk-540.jpg

29..ábra.                                           Őszibarack váltómetszés

 

Az elkövetkező években, amikor már a mellék vázágak megerősödtek, a gallyazat megszaporodott, már jóval több munkát igényel az őszibarackfa megmunkálása. Induljunk el egy vezér ágon és a gallyazatain folytassuk a váltó metszést! Most is ugyanúgy járunk el, mint ahogy a 29 ábrán látható, csak egyre több termőágon végezzük el a feladatot. Ha előbb elvégezzük a ritkítást, a nem kíván szögállású vesszők eltávolítását, átláthatóbbá tesszük a koronát.

 

ŐSZBARACK RITKÍTÓ METSZÉSÉNEK HATÁSAI

 

Tekintsük meg a 30. ábrán látható rajzokat és a szerint kezdjük el a vesszőválogatást. 20 centi távolságon belül távolítsuk el a 40 cm-nél hosszabb és a lefelé növő vesszőket, és a félhosszúakat metsszük vissza két alapi rügyre. Amikor a vezérág csúcsát vágjuk vissza, ott

már figyelembe kell venni a többi vezérág növekedését, és ahhoz viszonyítva szükséges meghatározni a visszametszés erősségét. Ennél a metszési módnál fontos, hogy a túl hosszú vagy a függőlegesen álló vesszőket eltávolítsuk. Ezután, legalább 40 centi távolságra ritkítsuk ki a gallyazatot. A fogyatékos termővesszőket, csak akkor tartsuk meg, ha kevés termővessző marad a következő évre. Viszont, ha megtartjuk, két rügyre metsszük vissza.

 

RITKÍTÓ METSZÉSNEK sajátossága, ahogy az ábrán látható, a vesszőknek bordaszerűen kell elhelyezkedni az ágon. A következő évi póthajtásokat nem visszametszéssel nyerjük, mint a váltómetszésnél, hanem a letermett gally mögött, alapi rügyből, természetes módon fejlődik ki.

 

Hogy is van? Például a metszetlenül hagyott termővessző lényegesen gyengébb, mint az erősen visszametszett — itt nem zsúfoltan, hanem elszórtabban helyezkednek el rajta a gyümölcsök —, és annak súlya alatt leívelődik. Ebből pedig az következik, hogy a csúcsi dominancia nem tud érvényesülni, és, mint az almánál, a vessző ívén fejlődik ki a póthajtás, s

ez lesz a következő évi termővessző.

30-abra.-oszibarack-ritkito-metszese-500.jpg

30.ábra.                                  Őszibarack ritkító metszés

 

Következésképp, a letermett részt a póthajtásig vissza kell vágni. Természetesen a vesszők visszametszésének erősségét mi határozzuk meg. — Ez ismétlődik minden évben, minden ágon, akár a váltómetszésnél. — Amikor a vezérág csúcsát vágjuk vissza, itt is figyelembe kell venni a többi vezérághoz viszonyított növekedési erélyt. Ott ahol szembetűnően kinyúlik a többi vezérág közül, csak gyenge metszést alkalmazunk, hogy késleltessük a növekedést.

 

A későn érő őszibarackfánál, többnyire nem jön létre póthajtás, ám ebben az esetben is találunk megoldást. Nevezetesen, a nem túl erős vesszőket ugarra (egy rügyre) metsszük. Erre megfelel a fogyatékos vessző is, s majd ezek helyettesítik a póthajtásokat.

 

Próbáljunk megbizonyosodni, melyik metszésmódot érdemes alkalmazni; a ritkító metszéssel gyenge növekedésű fáknál ne is próbálkozzunk! Ne próbálkozzunk, mert elgyengíti a fát. A gyenge növekedésű fáknál célszerű alkalmazni a váltó vagy az egyvesszős metszést. Viszont mindegyik metszésmódnál az egyéves vesszők a termők. Ha már letermett, nincs rá szükség!

 

Amennyiben kapott koronás oltványt telepítünk el, előtte feltétlenül győződjünk meg, milyen

erősségű a fa, és ha bizonytalanság áll fenn döntésünkben, válasszuk az egyvesszős metszést, mert azzal nem ártunk a fának.

 

Ez is fontos! AZ ŐSZIBARACK NYÁRVÉGI METSZÉSE: Igaz, a levelek miatt nyár végén nehéz eligazodni a lombok között, mégis érdemes az ágak ritkítása. (ez nem a ritkító metszés), egyrészt hasznos munka, másrészt, tavasszal áttekinthetőbb a fa, több idő marad a pontos munka végzésére.

 

EGYVESSZŐS METSZÉMÓD

 

Az erősebb növekedési erély vonatkozik az egy vesszős metszésmód kialakítására is. De mivel ezt a változatot átmenetnek tekinthetjük a váltó és a ritkító metszési mód között, úgy bármelyik helyett, alkalmazható.

 

Az egy vesszős metszés előnye a váltómetszéssel szemben, hogy csupán két sebzéssel jár. A póthajtás viszont, akár csak a ritkító metszés esetében, a letermett gally mögötti részen, az íven, egy alapi hajtásrügyből keletkezik. Miután a vázág gallyazatát megtisztítottuk, a felesleges hajtásokat 20 centi távolságra eltávolítottuk, például, mint a 20 ábrán látható váltómetszés esetében, el lehet kezdeni a termőre metszést.

 

Mint már tudjuk, az őszibarack minden évben az egyéves forgón hozza a termését, a termőrügyek pedig a vessző oldalán, vegyes rügycsoportban helyezkednek el. Ennél a metszési módnál nem két alapi rügyre metszünk vissza, mint a váltómetszésnél, hanem a vessző hosszúságától függően, 5-7 vegyes vagy végálló rügyre.

 

A tenyészidőben, a termővessző növekedése közben, már észre lehet venni, hogy a termés mögött fejlődik a póthajtás, a következő évi termőrész. A további művelet két sebzéssel jár: az egyik az előző évben létre jött póthajtásból kifejlődött termővessző, 5-7 termőrügyig visszametszéséből, a másik, az előző évi letermett rész, eltávolításából. Ez ismétlődik minden következő évben.

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.