Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Metszés 9 rész

A SZŐLŐ MŰVELÉSI ÉS METSZÉSI MÓDJA

 

SZŐLŐMŰVELÉS ALAPISMERETE

 

A gyümölcsfajták közül a szőlő a legmunkaigényesebb, és a vele való törődés betart tavasztól őszig, mégis érdemes telepíteni. A szőlőnkénti fogyasztásán kívül a hasznosítása igen széleskörű, például a borászat, vagy a szőlőből készült üdítő italok.

 

A magára hagyott, vagy hanyagul, rosszul gondozott szőlőtőkétől nem lehet termést várni, és ha mégis terem, élvezhetetlen. Bár a termés mennyiségét, minőségét a szakszerűen elvégzett munkával lehet elérni, annak ellenére, épp úgy, mint a gyümölcsfák esetében, a metszés tudományát bárki elsajátíthatja.

 

A szőlőnek történelme van. Azt ugyan nem lehet pontosan kideríteni — több ezer év távlatából nézve —, melyik népcsoport ismerte fel először a magasba kúszó, indaszerű növény visszametszésének áldásos előnyét, de annyi ismeretessé vált, a Kaszpi-tenger déli részéről; Örmény, Ezerbajdzsán és Grúzia földjéről származik. Az viszont majdnem biztos, a grúzok erjesztettek először bort a szőlő levéből.

 

Az első szőlővesszőket a görögök hozták Európába, és ők kezdték meg a művelésüket is, sőt az első európai bort is ők sajtolták. Kevéssel utána, a szőlő termesztése (sőt a bor széleskörű elterjesztése is), Itáliába is átkerült, ahol az éghajlathoz alkalmazkodva, újabb metszésmódokat kísérleteztek ki. Itálián keresztül Marcus Aureilus Antonius — 161-l80 között — uralkodása alatt került hazánkba megművelésre. Különböző tájakon, vidékeken — a klímának megfelelően — különböző művelési módok honosultak meg. Délen, Görögországban, a kúszó hajlama révén sodronyra vagy fára futtatva nevelik, igen eredményesen. Észak felé, például Franciaországban, Németországban is, a könnyebb művelés érdekében, már a karós vagy huzalrendszerű, alacsony tőkeművelést helyezték előnybe. Ám legyen az bármilyen művelési mód, egy biztos, a szőlő, változást hozott az étkezési szokásainkban, sőt, hatást gyakorolt a történelemre is.

 

Megszámlálhatatlan szőlőfajta ismeretes a világon; például meleget kedvelő, szárazság és fagytűrő; csemege és borszőlő; van sok munkát és kevesebbet igénylő, felfelé kúszó és bokrosodó. Ezzel együtt, jól eltűrik egymás szomszédságát, akkor sem okoz problémát, ha a metszésmódokat, a szőlőfajtákra jellemző tulajdonságokkal alkalmazzuk. Legfeljebb a szőlőgazdának okoz gondokat a más-más beérési idővel.

 

A TALAJ MINŐSÉGE, sem gátolhatja a szőlőtermesztést, még akkor sem, ha nem éppen szőlőtermő a vidék, ha a talajnak megfelelő szőlőfajtát választjuk. Van homokos talajt kedvelő, amely a napos oldalú hegy oldalában is megél. A szakszerű gondozással még bő termést is hozhat. A szőlőre el lehet mondani, bármilyen talajban megél, a szárazságot jól viseli, csak elég napot kapjon. A napos helyen, mindegy, milyen művelés módot alkalmazunk, mert a legmostohább körülmények között is képes termést hozni. Ennek azonban előfeltétele az állandó gondozás.

 

SZŐLŐTŐKE RÉSZEI

 

Ismerjük meg, a 1. ábra szerint, a szőlőtőke részeit, hogy a szőlő művelése ne okozzon gondot.

 

01-toke-540.jpg

 2.ábra.                                                    Szőlővessző 

 

SZŐLŐ TELEPÍTÉSE

 

Kétféle telepítési mód ismeretes; telepíthető gyökeres oltványról, és saját gyökereztetésű szőlővesszőről. A saját magunk által előállított tőkekezdeménynél elmarad az anyagi befektetés, de azon már érdemes elgondolkodni, melyikkel járunk jobban? Mielőtt eldöntjük, melyiket válasszuk, legyünk tisztába az oltványültetés előnyeivel. Például, nincs kitéve a gyökérfertőzés veszélyének, biztosabb az eredés és a tőke, erősebben fejlődik.

 

Bármelyik mellett döntünk, a szőlő telepítésére is érvényes; nem mindegy; védett vagy sík területre, kötött vagy homokos talajba telepítünk. Például, az egyik helyen, ugyan az a szőlőfajta, buja fejlődésnek indul, bő termést hoz, míg a nem megfelelő helyen, csak gyenge vesszőket, és meg kell elégedni, csekély terméssel.

 

Mint tudjuk, van koraérésű és későm érő szőlőfajta, ezen belül van fehér és festő szőlő. Ebből rögtön ki lehet következtetni, hogy a szüretelés is különböző időpontra esik. Mégis, a tapasztalat azt mutatja, ha nem is jelentős része a kertgazdáknak, helytelenül, tekintet nélkül a fajtára, elhamarkodottan telepítik egymás mellé — általában a szomszédtól, baráttól kapott — szőlőjüket. Abban az esetben, még elfogadható, ha saját fogyasztásra, csak néhány tőkéről van szó, ám sok bosszúságot okozhat annak, aki borászkodásra szánja, és nagyobb területen követi el a hibát.

 

KONKRÉTAN A TELEPÍTÉSRŐL

 

Először jelöljük ki a sor és a tőtávolságot, majd az oszlopok távolságát. Például a közkedvelt kordon művelésű szőlőnél a sortávolság általában 200-250 centiméter, a tőtávolság 120-150 cm. A támoszlopok 6, legfeljebb 7-8 méter távolságra legyenek egymástól. Többet mérni célszerűtlen, mert a huzalokat nem lehet feszesre kihúzni.

 

A fejművelésű szőlő távolsága kisebb a kordorművelésűnél, azonban az eléggé elterjedt Moserféle, magas művelésű tőke esetében, a 300 méter sortávolság a legelőnyösebb. Az ültető gödörnek 1X1. méter szélességűnek és 70 cm. mélységűnek kell lennie ahhoz, hogy az oltványoknak megfelelő életteret biztosítsunk. Ám mielőtt az oltványt a gödörbe helyeznénk, a gyökérzet végét 12 centire, az oldalgyökereket, 2 centire vágjuk vissza! Erre szükség van, hogy elkerülhessük — amit talán észre sem veszünk —, az esetleges gyökérvégek sérüléseit, melyek veszélyeztetik a megeredést. Az oltvány elföldelésénél viszont arra kell figyelni, hogy az oltás helye (a forradás), 3-4 centire a föld felszíne fölé kerüljön. Sőt, ha szeretnénk elkerülni, hogy az oltvány nemes részén harmatgyökerek fejlődjenek, az oltás helye, akár 15 centire is kerülhet a föld felszíne fölé. Talán az egyetlen előnye a saját gyökereztetésű szőlőtelepítésnek, hogy nem képződnek harmatgyökerek.

 

Amikor a tavasszal elültetet oltványunknál, azt tapasztaljuk, hogy a lombozata kielégítő, akkor már biztos, hogy a gyökérzet is megfelelően fejlődik.

 

SZŐLŐ MŰVELÉSMÓDOK

 

Akár csak a gyümölcsfák esetében, a rendelkezésre álló terület adottsága szerint határozzuk meg, milyen szőlőfajtát érdemes telepíteni, és csak azután, melyik művelési módot célszerű alkalmazni. Lehet például fej vagy kordonművelés, mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai. Ezek megfontolása nélkül, nem érdemes vállalni a rizikót. Azt viszont feltétlenül figyelembe kell vennünk, a szőlő sem mentes a csúcsi dominanciától. Ezt bizonyítja a kúszó hajlama, melyet ki is használhatunk.

 

FEJMŰVELÉSI TŐKE jellegzetessége a bunkószerű megvastagodás, amely a gyakori, erős visszametszésből származik. Hátrányt jelent, hogy jóval több munkaidőt igényel, mint a kordonféle művelési mód. Viszont előnye, hogy az alacsonyan tartott tőkefejet, őszi takarással megvédhetjük a téli fagykároktól.

 

KORDON MŰVELÉSI MÓD, a könnyebben kezelhetősége miatt, hazánkban is igen elterjedt, legalábbis kis területeken alkalmazzák szívesen, főleg kertekben. Törzse felfelé nyúló; termőrészei, a huzalon nevelt karon fejlődnek ki. Művelési mód tekintetében, a kordon lehet alacsony, 30-40 cm. magasságú, és lehet középmagas, 50-60 cm. magasságú. A Moserféle magas művelésű kordon pedig, elérheti a 120-140 cm. magasságot is. Előnye, hogy a termés nem koszolódik. Hátránya, hogy a törzsét hamarabb éri fagykár, mint az alacsonyabb művelésű vagy fejművelési tőkénél.

 

A kordonféle művelési mód — különösen, ha lugasról van szó — lehetőséget nyújt a szőlőnek, hogy érvényesítse a kúszó hajlamát, a csúcsi dominanciát, s ez által nagyobb termőterületet neveljen. Sőt, hűsítő, árnyékot adó dísze legyen a kertnek. Az már szinte egyértelmű, hogy a termése is jóval több, mint a fejművelésű tőkék esetében.

 

A kordon nevelésű tőke lehet egy törzsű és kétkarú vagy kéttörzsű ugyancsak két karral, és lehet egykarú vagy kétkarú. Mivel a szőlőfajtáknak nem egyforma a termőképessége, itt is meg kell gondolni, melyiket éri meg a tőke kialakításánál alkalmazni. Kis területek gazdaságos kihasználása érdekében, érdemes lugast nevelni, azonban számba kell venni, hogy a lugas, bármely művelési móddal szemben, több munkaidő ráfordítást igényel, és a jól megválasztott szőlőfajta, a gondos művelés eredményeként; minden tőke 60-70, de a bőtermőknél, akár 100 kilógramm termést is hozhat.

 

KORDON ÉS LUGASFORMÁK (3. ábra. ) első sor: egy törzsű és egy karú, kéttörzsű és kétkarú (keresztalakba téve), továbbá egy törzsű és kétkarú. Második sor: Kétemeletes; vízszintes és váltott karú lugasformák.

03-abra-lugas-muveles-mod--540.jpg

 

 

 

 3.ábra.                                          Hagyományos és különleges lugasformák

 

A lugasféle művelési módnak széles a skálája, a könnyen kezelhetősége miatt, jobbára a kétemeletes, váltott karú (4.ábra) Thomery lugas terjedt el. Ez a művelési és metszés mód abban különbözik a többi lugasfélétől, hogy tőkénként változik a kar magassága. Kétszintes; alacsony majd magas törzs, váltakozással.

 

 

04-lugas-540.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.ábra

 

A lugas kinevelését és a fenntartását a kordonféle művelési móddal oldhatjuk meg, azzal a különbséggel, hogy a termőkarokat — a hagyományos lugas esetében — kettő, vagy akár három szintig nevelhetjük. Két emelet esetében is, ez a legjobb megoldás, tőkéről általában egy törzset nevelünk és négy kart; kettőt jobbra, kettőt balra, ellentétes irányban.  Ha bárki a két kar mellett dönt, lehet, de nem származik előny belőle.

 

A háromemeletes lugas is megoldható, csak nem mindenkinek éri meg bajlódni vele, az mellett jól meg kell választani hozzá a szőlőfajtát, különben több munkával jár, mint amennyi hasznot hoz. Ha valaki mégis ragaszkodik a három emelethez, számolnia kell azzal, ha a metszést, csak egyetlen évben nem szakszerűen vagy figyelmesen végzi, a harmadik emelet az alsó kettő rovására fejlődik.

 

KORDON METSZÉSMÓD, CSERCSAPOS METSZÉS

 

Ahhoz, hogy a szőlőtőkén ne csak hajtásrügyek képződjenek, a szőlővesszőt, különböző metszésmóddal termésre kényszeríthetjük. Azonban a tőkét a szerint terhelhetjük, hogy metszésekor, hány világos rügyet hagyunk rajta. A terhelés mértéke pedig annak a függvénye; a szőlőfaj milyen metszésmódot igényel. Ahhoz pedig, hogy a tőke minden évben egyenletesen teremjen, a megfelelő metszéssel, termőegyensúlyban kell tartani. Például nem szabad, sem túlterhelni, sem alulterhelni. Mindkettő a következő évi termés rovására megy.

 

 Most ismerjük meg a rövidcsapos és a hosszúcsapos váltómetszést, és azok metszésmódjából eredő különbözőséget.  

 

05-rovidcsapos-540.jpg

5.ábra                                       Csercsapos rövid csap

 

RÖVIDCSAPOS VÁLTÓMETSZÉS. 4. ábra: Az első év tavaszán (A) két világos rügyet (csapot) hagyunk a karon, amelyből kialakul a termőalap, a cser. A következő évben, a két rügyből kapott csercsapos vessző közül a felsőt (B)  — a csercsappal együtt — tőből eltávolítjuk, az alsót két rügyre metsszük vissza, illetve termőre metsszük. A harmadik évben (C) ugyan így járunk el; a felső vesszőt — cserrel együtt — tőből eltávolítjuk, az alsót két rügyre visszametsszük. Ezt ismételjük minden évben.

 

 A rövidcsapos művelési mód előnye, hogy késlelteti a tőke felkopaszodását, de csak bőtermő, közepes fürtöt hozó szőlőfajtáknál érdemes alkalmazni.

 

 HOSZÚCSAPOS VÁLTÓMETSZÉS, 5. ábra szerint, illetve, csercsapos váltómetszés. E metszésmóddal a legtöbb szőlőfajta művelhető. Azon kívül, hogy nagyobb tőketerhelést elbír, a termőegyensúly megtartása is egyszerűbb, mint a rövidcsapos metszésnél.

 

06-hossucsapos540.jpg

 6.ábra                                 Csercsapos hosszú csap

 

A kiindulás itt is a kétrügyes csap (A), a két rügyből kapott két vessző közül (B), a felsőt négyrügyes hosszúcsapra, az alsót kétrügyes rövid csapra metsszük vissza. A harmadik évben, a letermett hosszú csapot eltávolítjuk (C. ábra szerint), az előző évi rövidcsap felső  hajtátását négy, az alsó két rügyet rövid csapra metsszük (D). A következőévben, ha úgy ítéljük meg, hogy a tőke nem bírja a terhelést, nem késtünk el vele, áttérhetünk a rövidcsapos metszési módra.

 

 

 

 

 

 

 

 

1.ábra                                                Szőlőtőke részei

 A földalatti rész a gyökérzet (A), amely vizet és tápanyagot vesz fel, és továbbítja a föld feletti résznek. A gyökér folytatása a földalatti gyökérnyak és földfeletti tőkenyak. A kettő találkozásánál látható az oltvány forradási helye is — már amennyiben az ültetvény oltvány; a saját ültetésűn nincs forradás. Mindkettőnek van előnye is, hátránya is. — A földfeletti részen helyezkedik el a tőke. (B). A tőke neveli a hajtásokat, amely növekedés közben megfásodik és vesszővé alakul át. A földfeletti rész (C) — a rajzon látható kondor művelésű — a törzs. A törzs — több éves nevelés eredményeként — vízszintesen fekvő folytatása (D), ennek a neve, kar. A karon helyezkednek el a termőkezdemények, vagy többéves termőalapok, amelyeket különböző metszési móddal termőre késztethetünk.

Az (E-F) két éves, visszametszett részeket csernek nevezzük. A cseren fejlődő (G) hajtások az egy éves visszavágott, rövid és hosszú vesszők. Ezeket nevezzük csapnak, a (H) rövidhajtás pedig fattyúhajtásnak, illetve biztonsági csapnak, amely nem cserről, hanem a tőke karjából fejlődik. Lényegében az a feladata, hogy megakadályozza a akar felkopaszodását.

 

SZÖLÖVESSZÖ HAJTÁSAI

 

 VESSZŐ: A képen, a 2. ábrán    jól látható, bütykös ízekből áll össze — az újabb és újabb hajtások megvastagodásának nyomai — A két bütyök közötti részt íz köznek nevezzük.

 A teljes vesszőn háromféle rügyet különböztethetünk meg: például (A) világos rügyeket, a szőlő, termőrügyeit, amelynek száma a visszametszés erősségétől függ. A (B) fejletlen sárszem, amely kisebb és sötétebb a termő rügynél. A tőke felső részén az alapi rügyek ülnek, (C).

 

02-abra-540.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

fuvig@freemail.hu 3300 Eger Balassi B 14

(Tóth József, 2014.04.03 09:25)

Tisztelt Tanácsadó!
Kérem abban az egyszerűnek tűnő problémában segítsen, hogy mit tegyek az egy éve 60-80 cm magasra meghagyott kezdődő lugasom törzsén keletkezett rügyekkel. Gondolom ha meghagyom őket akkor gyengítem a további növekedést kb. 2,3m magasra szeretném fölemelni a lugas magasságát. Csak úgy nem merem letördelni őket. Köszönettel várom válaszát.

wine@freemail.com

(wine, 2014.03.25 12:36)

Hiányzik az 1.ábra.

macivan@freemail.hu

(macivan, 2014.02.03 20:34)

"...Moserféle, magas művelésű tőke esetében, a 300 méter sortávolság a legelőnyösebb..."
Gondolom, ez 300 cm akar lenni.

jambrik4@gmail.com

(jambrik tamás , 2013.11.27 18:39)

Kedves Júlia !

csemege szőlő oltványokat ültettem tavasszal,kordonos művelésre szeretném nevelni. kérdésem az, hogy tavasszal hogyan metszem meg a vesszőt,hogy kitudjam alakítani a kordonos művelést ?

várom válaszát. tisztelettel jambrik tamás

5940 Tótkomlós, Tótkomlósi tanyák

(Mucsi Bálint, 2013.09.15 08:41)

Kedves Júlia!

Nemrég vásároltam egy tanyát. Az út felől van egy 30m-es kerítés szakaszom, mely mögé kordon műveléssel borszőlőt szeretnék telepíteni. A talaj enyhén szikes-szántó, 14 aranykoronás terület. A telepítés Kelet-Nyugat irányú lenne és ha Ön is jónak látja, Irsai Olivér-t szeretnék telepíteni.
A kérdésem az volna, hogy ezen a talajtípuson termelhető-e az Irsai illetve, hogy a kordon művelésen belül melyiket ajánlja? Nem megélhetési, csak némi hobbikert jellegű szőlőtermesztés folyna, így számomra a rendkívül magas terméshozam helyett inkább a tőkét kímélő óvatosabb termelést folytatnám. Minden egyéb javaslatot szívesen és nagy tisztelettel fogadnék!

Előre is köszönöm válaszát!

Üdvözlettel: Mucsi Bálint

Re: 5940 Tótkomlós, Tótkomlósi tanyák

(Reha Zoltánné Julia, 2013.09.15 21:19)

Kedves Bálint: Tekintettel, hogy nem ismerem az email címét, itt csak röviden válaszolok. Az Irsai olivér jó választás, és mivel, szándéka szerint, étkezésre és bor készítésére is gondolt, lenne egy javaslatom. A Palatina csemege szőlőt is javasolnám. Nagyobb szemű, mint az irsai, bort is lehet készíteni belöle, nem talajigényes, fagytűrő, és augusztus elején érik. Metszése: hosszúcsapos csercsap.

Üdvözlettel: Julia

2316 tököl kossuth l u 50

(csepelszigeti ferenc, 2012.12.29 23:23)

homokon érdemessebb e tőke szőlőt telepiteni ? van e különbség a minőségben? fogattal tudjuk dolgozni,vagy inkább magasművelést válasszunk?
oportot szeretnénk telepiteni,a tőke és a magasművelés közt van e minőségi különbség? Köszönetel!! csepelszigeti ferenc

Re: 2316 tököl kossuth l u 50

(Julia, 2012.12.31 23:05)

Kedves Csepelszigeti Ferenc, ha komolyan gondolja, hogy válaszoljak, szíveskedjék megadni az Email címét. Az enyém itt olvasható, (kirjulia@citromail.hu) itt megadhatja