Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

 Metszés 1 rész                            Reha Zoltánné szerző

 

 BEVEZETÉS   

 

A városlakók jelentős része olyan tömeglakásokban él, és akaratán kívül, kizárja magát a természet áldásaiból, jóllehet joggal áhítozik a természetes környezet iránt, ahol a mozgástere nincs korlátozva. Akinek csak módjában áll, az meg is valósítja, és nem csak a saját, a családja számára is, annak lehetőségét. Például  kertműveléssel, hogy a városi lakás bezártságában ne váljék egyhangúvá, unalmassá az életük. Ezáltal szabadidejüket, olyan környezetben töltik el, amely hasznos az egészségüknek és felfrissíti a kedélyüket.

 

A sport, a turizmus is hasznos elfoglaltság, de ez általában egy személyes. A szerencsésebbek, és akadnak szép számmal, akik kertészkedésben, gyümölcsfák kinevelésében lelik örömüket, sőt szívesen áldozzák rá szabad idejüket, így az egész család részesülhet áldott előnyeiből. Gondoljuk bele, mi pótolhatná azt az örömöt, amikor egy kertgazda, a saját maga által megtermelt gyümölcséből láthatja el a családját. A feleslegest sem szükséges hagyni, kárba veszni, hagyni, lehet értékesíteni! Ám, hogy ezek megvalósulhassanak, elengedhetetlen feltétele megtanulni a kertészkedést, a fával való bánásmódot. Nem mindenki rendelkezik a metszés tudományával, de mindenki megtanulhatja, nem szükséges iskolázottnak lenni hozzá.

 

Ez a könyv azoknak a kezdő kertgazdáknak nyújt segítséget, akik még az alapvető tudással sem rendelkeznek. Éppen ezért, a könyvnek az a célja, útmutatást adjon azoknak, akik kedvet kapnak a gyümölcsfák telepítésére — legalább alapfokon —, a metszés elsajátításához. Aztán a megfelelő gyakorlattal, a gyümölcsfa szeretetén keresztül, akár profivá is válhatnak.

 

Elöljáróban néhány hasznos gondolat: Nem elhanyagolható szempont, ha a kertgazda gyümölcsfa telepítésére szánja el magát, az első lépés a terület feltérképezése legyen, hogy azt a legelőnyösebben tudja majd kihasználni. Hogy az elképzelés valóra válhasson, azt is tudni kell; a rendelkezésre álló területre, főleg, ha többszintes, csakis olyan gyümölcsfát érdemes telepíteni, melyet a talaj fenn tud tartani (az őszibarackfára különös nagy figyelmet kell fordítani). Persze, ha a hasznosságát nem vesszük figyelembe, a leghátrányosabb körülmények között, vagy vízszegény területen is megél néhány fajta növény.

 

Nagyon téves az a felfogás, hogy a természet mindent megold helyettünk, nekünk csak ki kell várnunk az eredményt. Vannak, akik úgy gondolják, jóllehet fel vannak töltődve elvárásokkal, hevenyészet felméréssel, és a metszés alapismerete nélkül is nekiállnak fákat ültetni, sőt metszeni is.  Az eredmény általában siralmas, és utólag, csak nagy nehézségek árán helyrehozható.

              

Minden kertgazdának tudomásul kell vennie; a gyümölcsfát nem elég elültetni, alapvető ismeretek nélkül, puszta nyirbálással végezni el a metszést, és mégis elvárni a gyümölcsfától, hogy teremést hozzon. A gondozása lankadatlan kitartást, odaadást, szeretetet, gondozást igényel. Semmilyen szakember nem esik neki tanulás, átgondolt terv nélkül megmunkálni a munkadarabját. Aki a metszés szabályait nem veszi komolyan, több kárt tesz a fában, mint használna neki. A fát soha nem hagyhatjuk magára, mint egy megunt kutyát, és nem tehetünk vele szeszélyünk szerint, amit akarunk. — A fa nem tiltakozhat, nem tud elmenekülni, ha rosszul bánunk vele. Persze tűrni sem tud, nő, ahogy neki tetszik, terméshozam nélkül. Ez egy olyan fontos tényező, amelyet minden esetben, tudatosan szem előtt kell tartani.

              

Ennek a könyvnek az a célja, és úgy van összeállítva, hogy könnyen elsajátítható útmutatással szolgáljon a kezdeti, fatelepítés és metszés nehézségeinek elsajátításához, és — tudományos fejtegetéseket, magyarázatokat mellőzve — a kezdő is el tudjon igazodni benne, hogy némi önbizalommal állhasson neki a metszésnek.

 

Természetesen a kezdeti tudatlanság pótlásához, segítséget is igénybe vehetünk. Általában minden kertgazdának vannak szomszédjai, akik, már gyakorlott kertészek, tapasztalattal rendelkeznek. Szükségtelen ódzkodni, szégyellni, hogy tanácsot kérjünk. Azzal nem csorbul a tekintély.  Ám, ha mód kínálkozik rá, csak olyanokról vegyünk példát, akiknek a fái szép, egészséges termést hoztak. Azonban, hogy a csalódás elmaradjon, a hallottakat, látottakat hasonlítsuk össze a szakkönyvekben leírtakkal, vajon, megfelel-e a saját kertünk adottságával?

 

Szerző: GYÜMÖLCSFÁK ÉS SZÖLÖ METSZÉSE Reha Zoltánné SAJÁTMAGA SZERKESZTETTE, ÍRTA, A RAJZOKAT KÉSZÍTETTE ÉS TÖLTÖTTE FEL 3 HONLAPJÁRA. AHOL NINCS FELTÜNTETVE A SZERZŐ NEVE (A SZÖVEGRŐL, RAJZOKRÓL FEL LEHET ISMERNI), AZ MIND A WEBOLDALAMRÓL LETT ELLOPVA

 

 

GYÜMÖLCSFÁK METSZÉSÉNEK ALAPISMERETE

 

Reha Zoltánné szerkesztő

 

MIT KELL TUDNUNK A METSZÉSRŐL?

 

 

A metszés szükséglet, olyan szükséglet, amely nélkül nem lenne érdemes, gazdaságos gyümölcsfákat ültetni. Ha megízleljük a szabadon termő, és a mesterségesen alakított fa gyümölcsét, máris megtapasztalhatjuk a kettő közötti különbséget. A szabadon termő fa gyümölcsei messze elmaradnak a mesterségesen nevelt fák terméseinek ízétől, zamatától. Az mellett a szabadon termő fák gyümölcse jóval apróbbak, és az is előfordulhat, hogy fogyasztásra alkalmatlanok.

 

Amikor elhatározzuk, hogy gyümölcsfákat telepítünk, csakis egy cél vezérelheti szándékunkat; a terméshozam a lehető legjobb minősédben. Anélkül értelmetlen minden fáradozás és pénzbefektetés. Azonban a gyümölcsfa kineveléséhez elkerülhetetlen egy szakkönyv — legalább alapfokon — áttanulmányozása, hogy a fák különböző fajtáit, annak különböző részeit megismerjük.

 

Továbbá elkerülhetetlen, felismerjük, melyek a fa ágainak megmunkálni való részei. Sőt, meg tudjuk határozni a telepítés helyét, megtanuljuk, a telepítés előtti talaj előkészítésének módját, hogy az elültetett fa gyökerei kedvük szerint, fejlődni tudjanak. A telepítés után pedig, hogyan kell a fát, az optimális időtartamig, fenntartani. Nem utolsó sorban, hogyan tudjuk a gyümölcsfáinkat minden évben termésre kényszeríteni.

 

Amennyiben bármelyikről azt tartjuk, hogy elhanyagolható; — megtanulni, alkalmazni —, öröm helyett gondot szerzünk magunknak a gyümölcsfa telepítésével.  Jóllehet a természetben is megismerhetjük a fák fajtájainak különbözőségeit, a szakkönyvek elolvasása, tanulmányozása elengedhetetlen.

 

(Itt kívánom megjegyezni, itt-ott szájbarágós a magyarázat. Ezt azért tartom fontosnak, mert a feltett kérdésekből kitűnt, hogy egy kezdő számára mindegy, hogy sebész professzor, vagy közgazdasági szakember, vagy éppen egyszerű segédmunkás, metszés tekintetében egyformán labirintus a fák gallyai között eligazodni, azok részeit felismerni. (Mármint, hogy a metszés után működjön is a dolog.) 

 

TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGESEN ALAKÍTOTT FÁK SZEMLÉLTETÉSE

 

A fa ágalakulás tekintetében kétféle, fajta szerint viszont az eltérések nem sokban különböznek, legfeljebb a természetesen alakuló fa lombjai ágas-bogasabb, s ez által sűrűbb a mesterségesen alakítottnál. Ha szemle alá vesszük — fa fajtától függően — a vadon termő, a gondozott fákat és összehasonlítjuk, máris különbséget tudunk tenni, melyik az áttekinthetőbb. Miután észleltük, fogalmat alkottunk a különbségről, annak fontosságáról, akkor nekiállhatunk a telepítésnek.

 

 

 01-01-abra-500.jpg

1.ábra                          Természetes és mesterségesen alakított fák

 

 Mint az 1. ábrán láthatjuk, a fák  — fajtától függően—,  más-más koronát nevelnek. A magas és szétterülő koronát nevelő fa (A-B), bár sudaras, terjeszkedésre is hajlamos. A mérsékelten szétterülő koronát nevelő fa ( C-D) idővel  elveszti sudarát, és nem érvényesül a csúcsi dominancia. Ezáltal a mellékágak követik a vázágak növekedési irányát. Például elveszti sudarát, és nem érvényesül a csúcsi dominancia. Ezáltal a mellékágak elhajlanak, és szabálytalanul nőnek.

 

A felfelé törő koronák [E-F] alakulásánál meghatározó szerepet játszik a fa központi tengelye, a sudár. A sudár, erőteljes és domináns helyzete révén, felfelé törő ágakat nevel. Ha a sudarát eltávolítanák, helyébe lépne egyik vázág. 

 

Miután megismertük a természetes és a mesterséges koronatípusokat, láthatjuk, alig különböznek egymástól. A jelentős különbség a gyümölcs termésének ízében van, a termés mennyiségét pedig a megfelelő metszésmód határozza meg.

 

Koronaalakítás tekintetében kétféle típus ismeretes: a sudaras és a sudárnélküli. Mindkettő rendelkezik előnnyel és hátránnyal. A sudár mellett szóló előny; hosszabb életű, mint a sudár nélküli, az mellett ágemeletet is lehet rá építeni, ezzel növelni a terméshozamot A hátránya viszont; később fordul termőre, mint a sudár nélküli típus.

 

Azt azonban ne feledjük figyelembe venni, nem mindegyik fajta gyümölcsfát lehet megfosztani a sudarától, legfeljebb alanyokkal kombinálva. Persze ehhez a megoldáshoz, már komolyabb szakértelem szükségeltetik, és többletmunkával jár. Ilyenformán egy kezdő kertgazdának nem tanácsos kísérletezni vele, legfeljebb hozzáértő segítségével. Kérdéses, megéri-e bajlódni vele?

 

Azt már a fa alakításánál érdemes számba venni, jól megfontolni; az alacsonyabban növő (a fa természetéből adódóan), rövid törzsű, kifelé terebélyesedő gyümölcsfa, mesterséges, esetleg törpésített kinevelése, mennyi előnnyel járhat?

 

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az alacsonyra nevelt (arra alkalmas, törpésített) fa koronái közelebb kerülnek a földhöz, és éppen ez által, a megmunkálása, a termés leszedése lényegesen könnyebbé válik. Azt is elmondhatjuk; rekordidő alatt terméshez lehet jutni. Viszont a fa rövidebb életű.

 

Ám ha valaki, akár kényelem, akár hobbyzás szempontjából, alacsony, kifejezetten törpésített gyümölcsfákat szeretne kinevelni, megteheti; kitűnő szakkönyveket kaphat hozzá. Az eddig elért, tudományosan alátámasztott metszési eredmények is azt igazolják, épp úgy az alakító metszés, mint a termőre való metszés közül — akár gyümölcsfajtákon belül is — lehetőség van a bő választékra, csak élni kell velük.

 

 FA RÉSZEI

 

A fa részeinek megismerése: Például, hogy meg tudjuk különböztetni a mellék vázágat a gallyazattól, legalább annyira fontos, mint a talaj felmérése és a fa fajták megkülönböztetése. Gondoljuk el, mennyire nem mindegy (az optimális méreten belül), milyen törzsmagasságot határozunk meg, és hogy a vázágak, mellék vázágak alakításánál (a fajtát figyelembe véve), sudaras, vagy szakaszos vázágakat szeretnénk kinevelni. 2.ábra

 

Kezdjük a földalatti résszel. A fa földalatti része a gyökérzet: feladata, hogy rögzítse a fa föld feletti részét; vízzel, tápanyaggal lássa el, és tápanyagot raktározzon el.

A gyökér vastag része, éppen úgy, mint a föld feletti rész, különböző vastagságú oldalelágazásokban folytatódik, melyeket hajszálgyökerek hálóznak be.

 

02-abra-500.jpg

 

    2.ábra                                                      Fa részei

 

 

1. gyökérzet,  2. gyökérnyak, 3. törzs, 4. vázkar, 5. mellék vázág, 6. gallyazat, 7. sudár.

 

 A gyökér és a törzs közötti rész a gyökérnyak: Innentől kezdődik a fa földfeletti része, a törzs. A törzsek, fajtától függően, különbözőek; alacsony, magas növésű, esetleg tömzsi alakú.

 

A törzs folytatása [2. ábra 4.], a fővezér, illetve a sudár, amelyen az egész ágrendszer (mellék vázágak, gallyazat, hajtások) ül. A fővezér feladata az ágrendszer és az ágrendszer elágazásainak megtartása, és a növekedéshez szükséges tápanyaggal való ellátása. Ezen kívül, mint egy gerincoszlop, a fa egyenesben tartása.

 

ÁGRENDSZER

 

03-abra-500.jpg

 3.ábra                                               Ágrendszer leírása

 

 1 vázkar,  2  mellék vázág,  3  gallyazat,  4  dárda,  5 csúcsrügyből alakult termő vessző,  6  vessző.

 

 Az ágrendszer képezi (3. ábra.) a fa vázágait, azok gallyazatát, a gallyon elhelyezkedő vesszőket, és az egyéb hajtásképleteket.

 

Fővázkarok, a fővezérből (a sudárból) ágazódnak, biztosítva a fa oldalirányú növekedését.

 

Mellék vázágak, a vázkarok elágazásaiból jönnek létre, és a korona szélesedését szolgálják.

 

A gallyazat, a korona kettő, vagy több éves részei (mellékvázágak), ezeken helyezkednek el a termő vesszők és minden termőképlet.

 

A termővesszők, a korona egyéves részeinek oldalán és csúcsán találhatók, melyeken hajtások és virágrügyek ülnek.

 

A hajtás, a korona tovább növekedését biztosítja, úgy, hogy a hajtásból vessző, a vesszőből gally, a gallyból az ágak alakulnak ki.

 

A fa kinevelése szempontjából, kétféle hajtást különböztetünk meg: a vezér és az oldalhajtásokat.

 

A vezérhajtások csúcsrügyből, vagy metszés utáni végálló rügyből fejlődnek ki. Ezek, a korona magassági és szélességi, növekedését biztosítják.

 

Az oldalhajtások a vesszők oldalain fejlődnek ki, hogy a vázágak elágazásait biztosítsák. Viszont a hajtáskezdemény, a rügy — fajtától függően és elhelyezkedésük szerint —, háromfélék: hajtásrügyek (visszametszésnél ezek képezik majd a végálló rügyeket), virágrügyek és vegyes rügyek. A hónaljban megbúvó, úgy nevezett alvórügyek is hajtásrügyek.

 

MI IS AZ ALVÓRÜGY? Amint létrejönnek a hajtásrügyek, rögtön ki is hajtanak. Ezzel szemben, az alvórügyek, mint rejtett rügyek, anélkül, hogy kihajtanának, nyugalomban tovább élnek, és várják, hogy szükség legyen rájuk. Természetesen visszametszéssel, az alvó rügyeket is kihajtásra lehet aktivizálni. A fa ifjítása során, erre azért kell odafigyelni, mert az alvórügyek biztosítják a növekedéshez szükséges új hajtásokat.

 

FONTOS MEGJEGYEZNI! A hajtásrügyek zöldek, és általában hegyesek.

 

CSONTHÉJASOK HAJTÁSRÜGYEI a vessző felső harmadában, a csúcsán helyezkednek el.

 

ALMATERMÉSŰEK HAJTÁSRÜGYEI a vessző oldalán, akkor is, ha a termővessző  rövid (2-3-5 cm.).

 

VIRÁGRÜGYEK; nagysága, színe, fajtánként eltérő (általában rózsaszínűek), és megtalálható, mindenféle termő vesszőn.   Abban különböznek a hajtásrügyektől, hogy gömbölyűek és színesek.

 

VEGYESRÜGYEK; a csonthéjasok (főleg az őszibarack) középhosszú vesszőinek oldalán, míg az almatermésűek; középhosszú és rövid vesszőinek csúcsán helyezkednek el.   

      

MIT NEVEZÜNK VÉGÁLLÓ RÜGYNEK?  Ha csúcsrügytől visszafelé metszünk, először  hajtásrügyet találunk, a meghagyott utolsó hajtásrügyet nevezzük végálló rügynek ( hajtásrügyek hosszúkásak, hegyesek). Ez biztosítja a vesző továbbnövekedését. A vessző további részén, általában már virágrügyek találhatók.

 

4 oldal 16 ábra, ezeket jól szemlélteti

 

 SZÖGÁLLÁS ISMERTETÉS

Na, itt a szögállás bemutatásánál érdemes elidéznünk, mert ez határozza meg, hogy a gyümölcsfánk, mikor fordul termőre, és mennyi termőrész alakul ki a gallyazaton. Ha tudjuk, hogy az elültetett suháng vagy koronás oltvány fejlődését tudatos emberi beavatkozással (mi magunk) irányíthatjuk, biztos kevesebbet tétovázunk, amikor nekiállunk a fa kinevelésének.  (4. ábra). Lénegében a szögállás irányításával a csúcsi dominanciát határozzuk meg.  Éppen ezért nem csak irányíthatjuk, tudatosan termésre is kényszeríthetjük a fát. Ehhez azonban elengedhetetlenül tudnunk kell; épp úgy a suháng, mint a koronás oltvány központi tengelye, a vízszintessel 90 fokos szögállásban (szálegyenesen) növekszik. Sőt, a vázágakra, a gallyazatra is a függőlegeshez közeli növekedés jellemző. Azonban a központi tengellyel ellentétben — kivéve az egyéb alakító metszésmódokat — a vázágak 90 fokos szögállása, a termőrészek kialakításának, már nem felel meg. Végül is, arra szolgál az alakító metszés, hogy olyan szögállásba helyezzük a vázágakat, mellék vázágakat, amely a terméshozamnak legjobban megfelel.

 

04-szogallas--500.jpg

  4.ábra                                               Szögállások

 

 Mit is jelent ez a terméshozam tekintetében? Ha megvizsgáljuk a szögállásokat, minél nagyobb a vázágak vízszintessel bezárt szöge (a talajt tekintsük a vízszintesnek, ahhoz mérjük), a felnyurgulás annál kevesebb a termőalap képződés, de annál hosszabb a korona, a felkapaszkodásának lehetősége.

 

Következésképp, a vázágak, s annak gallyazatai bezárt szögének az optimális helyzetben tartását metszéssel (és a növekedési erély visszafogásával), egyensúlyba lehet tartani. Így a felkopaszodást meggátoljuk, és módot adunk a termőalapok növekedésének. Lényegében minden gyümölcsfára vonatkozik, de legfőképpen az őszibarack, és az almatermésű fákat érinti, mivel hajlamosak a felkopaszodásra.

 

Ugyanez vonatkozik a gallyazatra, a termővesszőkre is. Ha megfigyeljük a termőágak szögállásait, láthatjuk, minél kisebb a mellékvázág, és a vessző közötti szögállás, annál több a

hajtásnövekedés.

 

 Mért lehetséges ez? Ha megvizsgáljuk a szögállásokat; például  90 fokon, azt láthatjuk, hogy a csúcsi dominancia hatására, a vessző felsővégén a legerőteljesebb a hajtásnövekedés és a termőrügyképződés. A csúcstól lefelé, egyre kevesebb és gyengébb. A vessző alsó harmadában már nincs is, mert az erő, a tápanyag a csúcs felé törekszik, nem osztódik el.  

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

julia blog

(tudomka, 2017.02.08 22:11)

kedves julia!
többek tanácsa ellenére én kiprobálnám a váltóvázas metszést őszibarackra!
az első évvel van gondom:nem tudom a frissen ültetett fán hogyan kezeljem a vesszőket...
már akkor meghagyhatom a vesszők felét jövő évi termőnek vagy vágjam még egyszer vissza az összes vesszőt?
a kihajtókat hagyhatom metszetlenül?

Mende

(Szöllősi Éva, 2016.09.15 12:05)

A 3-as ábrán van egy olyan, hogy "Dárda", ami aztán alul nem szerepel a leírásban. A leírásban szerepel egy olyan, hogy "hajtás" az azonban meg az ábrán nem szerepel. Hogyan kell érteni akkor? a dárda lenne a hajtás? vagy?

Székesfehérvár1

(Fekete Jánosné, 2016.03.21 09:02)

Üdvözlöm!
Keresgéltem hasonló oldalakat ahol a metszés folyamata le van írva úgy,hogy még egy teljesen kezdő is megértheti.S rá találtam az oldalára nagyon hasznos számomra.egy kérdésem lenne könyvet nem készített ebből?
Fekete Jánosné Borbála.
email borbala123@gmail.com

Balatonfelvidék

(Erzsébet, 2015.02.06 15:44)

Video oktatófilm jó lenne. Magyarul szinte nincs a neten.

bp.belváros

(riba aniko, 2013.02.02 08:08)

köszönöm hasznos, minél több -részletes rajzzal szemléltetett -anyagot is szeretnék a metszésről, további kérdéseiről.És ha lehetne az oltásról. üdvözlettel aniko

Re: bp.belváros

(Reha Zoltánné, 2013.02.03 14:24)

Kedves Anikó. Éppen a napokban bővítettem a metszésanyagot. Bár meggyőződésem, hogy sehol nem talál ennél részletesebb leírást, szívesen segítek, megválaszolom, ha emailban megírja, miről szeretne tudni bővebben. A fa oltásban nem tudok segíteni, mert nekem sem sikerül, így nem is próbálkozom. Üdvözlettel Julia