Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Gyümőlcsfa-szőlő metszés kezdőknek-13 rész

 13 rész

Emlékeztető az eddig tanultakról és alkalmazásról
 
Amikor befejeztük egy fa metszését, egy kezdőnek kétségei támadhatnak, vajon, jól csináltam-e? Módunkban áll, a következő fa metszésénél (amennyiben az elsőnél elhanyagoltuk alaposan áttanulmányozni az 5 ábra szerinti „Metszés hatásai” című ábrát). csökkenteni az aggályokat. Gondoljuk át ismét: gyenge, közepes vagy erős metszést alkalmazzunk-e? —Ez jobbára az őszibarack és a jonatán almafára érvényes. — Vegyük figyelembe; a többéves gyenge visszametszés, több termőrészt eredményez, de igen nagy hátránnyal rendelkezik. Az egyik hátrány; az ág elgyengülhet, és lehajlik, A másik hátrány; az ág hamar felkopaszodik, és a termőrészek távol kerülnek a törzstől, vagy a vezér vázágtól. Az erős metszés, bár az ág felkopaszodását hátráltatja, jóval kevesebb a termővessző alakul ki. Persze nem mindegy, hogy fiatal (növekedésben van-e a fa?), vagy öregebb fáról van-e szó. Minél öregebb egy fa, annál erősebb metszést tanácsos alkalmazni.
 
És nem utolsó sorban tekintsük meg újra a 6 ábrát is: Minden esetben a felfelé néző rügy felett, nem alatta, metsszük vissza. Amennyiben vesszőt távolítunk el, ne csonkázzunk, hanem tőből távolítsuk el a vesszőt vagy gallyat.
 
 A nyolcvanas években a szakemberek nagy csatát vívtak egy mással. Az egyik azt állította, hogy az őszibarack hosszú (gyenge) metszése kétszer annyi gyümölcsöt eredményez, mint a közép és az erős metszés. A másik az erős metszés mellett kardoskodott. Azzal indokolta, hogy a többéves gyenge metszés elgyengíti a fát, és elősegíti a felkopaszodást. Egyszer csak az újságok abbahagyták a cikkezést. Valószínű a gyakorlati részt, rábízták a gyümölcstermelőkre.
 
Jegyezzük meg! Az alakító metszésnél a gyümölcsfák hajtásválogatását fokozott figyelmességgel végezzük! Ha mód van rá, a 40-50 cm. hosszúságúakat hagyjuk meg. Mivel tudjuk, hogy a hajtások a legfelső rügyből jönnek elő, először azokat vágjuk vissza: A gyengébb, 20-30 cm. hosszúságút 3, maximum 5 rügyre, a 40-50 cm. hosszúságúaknál, csak gyenge visszametszést alkalmazzunk, mint ahogy a „metszés hatásai címmel” 5 ábrán láthatjuk. Gondoljuk el, ha az alakító metszés ideje alatt (különösen az őszi és kajszi baracknál), már termés is van, a gyümölcs súlya alatt, a fa ága lehajlik, és hátrányosan megváltozik a szögállása. Hogy ez ne következzen be, a vesszők végeit, mindenképpen vissza kell vágni. Természetesen ez vonatkozik a termőfákra is. 
 
A kondor és a lugas művelésmódnál, tanácsosabb egy szálból kialakítani a tőkét. Ám ha a két szál mellett döntünk, amikor a hosszúságuk eléri a huzalt, erősen, de nem szorosan (a kettő nem egyforma) a huzal alatt kössük össze, és úgy rögzítsük a huzalhoz. mert onnantól kell számolnunk a 60-60 cm. hosszúságú karokat. Arra azonban ügyeljünk, Főleg az idősebb tőkéknél, hogy a huzal alatt lévő görbületnél, minden évben hagyjunk egy, egy rügyre (csapra) metszett hajtást. Ennek akkor látjuk hasznát, amikor a kopaszodás erősödik, és újabb kart vagyunk kénytelenek kialakítani.
 
 Metszés gyógymetszéssel (hosszúmetszéssel) Képes Újság 1960-as évekből

 

Kép
 
Kép
 
Kép
 
Kép
 
Kép
 
Kép
 
Kép
 
Kép
 
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Köszönet

(Attila, 2015.10.04 21:04)

Köszönöm nagyon sokat segített, a metszés megértésében.